December 31-én még tilos, január 1-jén pedig már szinte kötelező megenni, mi az? A lencséről többé-kevésbé köztudott, hogy miért érdemes fogyasztani újévkor a babona szerint, a ropogós-omlós malacpecsenye kapcsán azonban több a homály.
Szeretünk ünnepelni, hát még ezek apropóján finomakat enni, igaz? A Falatozz.hu utánanézett, hogy miért pont malac kerül szilveszter után a tányérunkra. Mivel a szárnyasok elkaparják a szerencsét, a halak elúsznak, a vadak pedig elszaladnak vele, január elsején csak a lassan döcögő malac húsát ajánlják a népi hagyomány szerint. A disznó ugyanis orrával előre túrja a szerencsét, ráadásul az állat soha nem mozog hátrafelé, így az előrejutást szimbolizálja. Nem beszélve arról, hogy a kövér, zsíros malac a jólétre utal.
Ez nem csak hazai tradíció: Kubában, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztriában egyaránt mélyen gyökeredzik ez a felfogás. Más kultúrákban azért eszik a malacsültet, mert a sertés hája jelképezi a gazdagodást.
Ugyanakkor december 31-én pont fordítva szól a javaslat, hiszen az előző év gondjaival nyugodtan ússzon és szaladjon el az összes többi állat, a szárnyas meg kaparja hátrafelé a problémáinkat (tehát az év utolsó napján pont hogy csirkét, halat és vadat érdemes ennünk).
A magyarok sokszor virslivel helyettesítik a sültet, aminek sajnos leginkább anyagi – esetleg praktikus – okai vannak, nincsen mögötte különösebb ideológia. A vegetáriánusok sincsenek szerencsétlenségre kárhoztatva, hiszen szimbolikusan egy malac formájú marcipán is megteszi gesztus gyanánt. Mindenesetre duplázzuk meg a szerencsénket, és ha eszünk húst, akkor is együnk meg egy ilyen desszertet pluszban, szigorúan elővigyázatosságból 
Kovács-Tóth Noémi
Források:
