Az egykori harcos északiak változatos és egészséges ételeken éltek.
Sokunkban él a kép az óriási, szakállas viking férfiakról, akik egyfolytában sört vedelnek és zabálják a húst. A valóság azért ennél eggyel árnyaltabb: a középkorban ugyanis nem voltak ételektől roskadozó hipermarketek, hanem maguknak teremtették meg a vacsorájukat. A szakértők azt mondják, hogy a vikingek Európa egyik legváltozatosabb étrendjén éltek.
Sokat vadásztak mókusra, nyúlra, vaddisznóra és jávorszarvasra, valamint halásztak fókára, lazacra, pisztrángra, kagylóra, makrélára, tőkehalra, delfinre és néha bálnára. Ezen felül haszonállatokat tartottak (főleg hosszúszarvú marhát, illetve saját tenyésztésű juhfajtákat, kecskét, lovat, csirkét, libát és kacsát) és növényeket is termesztettek. A szilva, a kökény és az alma voltak a kedvenceik, de gondoztak retket, borsót, babot, káposztát, zellert, spenótot és különféle répákat, hagymaféléket is, sőt, hínárt is fogyasztottak. Gyakran gyűjtögettek is, ha hiányzott valami a tányérjukról.
A húsokat főzve, nem sütve készítették, a tartósítást pedig szárítással, füstöléssel, pácolással vagy erjesztéssel oldották meg. A besózás úgy zajlott, hogy nagy lapos serpenyőkben tengervizet forraltak, majd a fennmaradó sóban pácolták a húst napokig, végül felakasztva tárolták. A hőmérséklet arra kiválóan megfelelt, hogy lefagyasszák a készleteiket télire. Ám nem csupán húst ettek meg zöldséget-gyümölcsöt, hanem gabonát is, méghozzá kovásztalan kenyeret, vagy kását főztek köretnek rozsból, árpából, esetleg zabból. Rengeteg fűszernövényt ismertek és használtak is az ételek készítésénél. Desszertként ették a skyr nevű, joghurtszerű tejterméket, amely manapság is népszerű Izlandon. A finomság az egyik viking hőskölteményben is szerepel, amikor egy férfi egy kád skyrben rejtőzik el ellenségei elől. Ami az innivalóikat illeti, az árpasörön kívül ittak sok friss vizet, tejsavót és tejet is, a gazdagok pedig import mézbort.
A viking településeken talált csontok elemzésénél a régészek arra következtettek, hogy a helyiek táplálkozása sokáig 80%-ban mezőgazdasági termékekből, 20%-ban pedig tengeri táplálékból tevődött össze, és az 1300-as évektől fordult meg ez az arány. Az ásatások révén az is kiderült, hogy nem használtak szigonyt, kajakot és más halászszerszámokat. Az étkezésekhez pedig csak kést használtak. A grönlandi vikingek 1450 körül tűntek el, máig rejtélyes körülmények között.
Ha te is megéheztél valami laktató, de egészséges fogásra, akkor szerencsére már nem kell termesztened és levadásznod semmit: csak kattints párat a Falatozz.hu-n és már viszi is a futár az asztalodra!
Forrás:
