Olvass többet a búcsúk hagyományáról!
Kicsoda Szent Anna?
A magyar néphagyományban július 26. Kedd asszonya napja, Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának napja. Bár Mária szüleiről az újszövetségi könyvek nem tartalmaznak semmit, Jakab elő-evangéliumából megtudhatunk pár dolgot: Anna első férje Joakim volt. A házasság sokáig gyermekűáldás nélkül maradt, egészen addig, amíg angyali jövendölést követően megfogant a majdani "Istenszülő" Mária. A baba születését követően Joakim meghalt, Anna pedig újra házasodott, hozzáment Kleofáshoz. Az ő kapcsolatukból szintén szülketett egy Mária nevű kislány. Miután Kleofást is eltemette, harmadik férjétől, Salamontól született harmadik lánya, aki szintén a Mária nevet kapta, azonban apja után gyakran hívták Szaloménak is:
Az, hogy Jézusnak volt-e testvére, az még a mai napig kérdéses, kutatók és szakértők még nwem tudtak megállapodni a témában. A három Mária nevű testvért gyakran egy személyként azonosítják, és ezért A másod- és harmadszülött Máriára gyermekeit gyakran Hézus testvéreiként említik, pedig három különböző Máriáról van szó. Ezt a témát feszegeti ez az oldal, érdemes elolvasni.
Szent Anna a nagycsalád, a nemzetség, a gyermeket váró édesanyák oltalmazója, hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.
Hagyományok Szent Anna napján:
- A múltban a meddő asszonyok ezt a napot megböjtölték.
- A kedd sok helyen dologtiltó napnak számított.
- Ha Anna napon szakad meg a kender töve, akkor ilyenkor kell megkezdeni a kender nyűvését.
- Ha szép volt az idő ezen a napon, akkor leszedték az úgynevezett annababot.
- A hiedelmek szerint ezen a napon szedték ki a vöröshagymát, mert így tovább el kellett, hogy álljon
- Az Anna nap a nyár felelője, ezért ilyenkor mulatságokkat rendeztek a búcsúztatásra.
Az Anna bál
Az első Anna bált 1825. július 26-án rendezték meg Balatonfüreden, a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére. Azóta minden évben megrendezésre kerül.
Az első bált követően a minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály.
Az Anna bálon adják át a Kiss Ernő - díjat, ünnepi vacsora és gálaműsor várja a résztvevőket. Amiről biztosan mindenki hallott már a bál szépe választás!
A búcsúk időszaka - hello augusztus!
Szent Anna napjával elkezdődik a búcsúk időszaka. A neve jelentése "bűnbocsánat, felmentés". Nem minden településen rendeztek régen sem búcsút, általában csak azokban, ahol van templom. Az, hogy mikor kerül megrendezésre, az az adott településtől függött, általában akkorra rendezték a mulatságot, amikor a templom szentjének a napja volt. A búcsú elsősorban a falu ünnepe, amire azok is igyekeznek hazajönni, akik más országrészre vagy faluba származtak el. Ilyenkor összegyűltek a családok, még a legtávolabbiak is.
A búcsúkon legtöbb helyen kirakódó vásár, körhinta és egyéb mutatványos is szórakoztatta a nagyérdeműt.
Zene, tánc, és rengeteg étel!
Ha valamit tud a magyar, az a mulatás! A búcsú remek alkalom volt arra, hogy az összegyűlt kicsi és nagy jól érezze magát, ehhez pedig elengedhetetlen a jó zene, a sok tánc és a bőséges étel és italkínálat! A háziasszonyok már napokkal előbb készültek a búcsúra. Köpülték a vajat, levágták a hízott ludakat, a tyúkokat, két nappal előbb megsült a főtt perec. Friss kenyeret és kalácsot sütöttek. A gazda elegendő bort hozott haza a szőlőhegyről. A búcsú napján ünneplőbe öltözött férfiak és a konyhában szorgoskodó asszonyok várták a vendégeket, akiket már jóval a búcsú előtt meghívtak, de a hívatlanul jött rokont is szívesen látták.
A búcsú első napját a család és a vendégek otthon, a gazda lakásában töltötték el. Ettek, ittak és megbeszélték egymás ügyes-bajos dolgát. A második napot a korcsmában töltötték, ahol zene és tánc volt, de enni hazamentek. A harmadik napi vendégeskedés már inkább a felnőtt férfiaké volt, ők tartották a szőlőhegyen a még ott maradt rokonokkal, a falusi és hegyi szomszédokkal. Pincétől pincéig mentek, megkóstolgatták egymás borát, előkerült a tarisznyában hozott sült libacomb, vagy a hegyen készítettek jó zsíros, fűszeres gulyást.
Te még emlékszel a búcsúk időszakára? A településen, ahonnan származol, tartottak búcsút? Ha igen, írd meg nekünk valamelyik elérhetőségünkön!Ha peig megkívántál valami igazán szaftos, magyaros fogást, nézz szét a Falatozzon, biztosan találsz olyat, ami felkelti a benned lakozó ősmagyart!
Forrás:
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_anna_es_szent_joakim
https://www.rfmlib.hu/gyerek/book/julius-26-anna-napja
https://annabal.hu/
https://www.kisalfold.hu/helyi-kultura/2020/08/hova-tunnek-el-a-regi-falusi-bucsuk
http://www.magyarvagyok.hu/kultura/konyha//bucsu/2800-Bucsu-hagyomanyok.html
