Egyre több vendéglátóhely étlapján olvasható, hogy az adott étel glutén- vagy laktózmentes, illetve pontosan milyen allergéneket tartalmaz. Tisztába tesszük az ezzel kapcsolatos fogalmakat.
Van, aki divatból kér mindenmenteset, holott egyáltalán nincsen allergiája vagy ételérzékenysége, mert egészségesnek hangzik. A többségnek azonban ez nem csupán egy hóbort, hanem valóban szenvednek attól, ha bizonyos alapanyagokat visznek be a szervezetükbe. A Falatozz.hu segít eligazodni a témában.
Az ételintolerancia nem az allergia 21. századi elnevezése, ahogy sokan gondolják, hiszen a kettő fogalom mást takar. Az allergia tüneteiért – például bőrviszketés, bőrkiütés, légszomj vagy hányinger – az immunrendszer a hibás, az intolerancia tüneteiért – mint a haspuffadás, hasmenés, hasfeszülés és görcsölés – pedig az emésztőrendszer.
Allergia esetén már kis mennyiségben is azonnal reagál a szervezet, míg az ételintolerancia esetében lassabb a folyamat, és a tünetek súlyossága függ attól, hogy mennyit evett meg az ételből. Ezt úgy kell érteni, hogy míg egy allergiás tünet pár percen, legfeljebb egy órán belül jelentkezik, az intolerancia órákkal, vagy akár napokkal később is megmutatkozhat.
Ételallergia az, amikor az elfogyasztott táplálék egyes alkotóelemeire az immunrendszerünk tévesen túlreagál. Az ételintolerancia hátterében pedig az áll, hogy a tápcsatornában található táplálékot lebontó enzimek hiánya miatt a szervezetünk nem tudja megemészteni az elfogyasztott ételt. Ez egyfajta gyulladásos folyamatot indít el a bélrendszerben, általában a leggyakrabban fogyasztott ételek esetében.
A leggyakoribb ételintolerancia a laktóz, a glutén és a fruktóz, azaz a tejtermékek, gabonafélélék és gyümölcsök a dobogós felelősök. Mivel könnyen ételallergiává vagy krónikus betegséggé fajulhat, érdemes kivizsgáltatni magunkat, ha bizonyos ételek után diszkomfort érzetünk támad, vagy a legkisebb helyiség felé vesszük az irányt.
Kovács-Tóth Noémi
Forrás:
